1. Felnőtteknél a hónaljban, csecsemőknél a végbélben kell hőmérsékletet mérni?
A szakmai vélemények erősen megoszlanak abban a tekintetben, hogy hol kell a hőmérsékletet mérni. Leszögezhető, hogy megfelelő lázmérési technikával akár az újszülötteknél is mérhető a hónaljban a hőmérséklet (ha a kart kellőképpen a törzshöz szorítják); illetve felnőtteknél sem vetendő el a végbélben való mérés ötlete, ha az nem jár diszkomfort érzéssel.
2. A végbélben és a szájban mindig többet “mér” a lázmérő, mint a hónaljban?
Élettani tény, hogy a nyelv alatt és a végbélben, ahol belső vagy más szóval centrális hőmérsékletet mérünk, mindig körülbelül 1 °C-kal magasabb értéket mutat a lázmérő, mint a hónaljban, ahol felületi hőmérsékletet mérünk. Ezt a különbséget figyelembe kell venni akkor, ha a lázcsillapító gyógyszeres kezelés megkezdéséről döntünk. Lázcsillapításra általában akkor van szükség, ha a végbélben mért hőmérséklet meghaladja a 38,5 °C-ot, vagy a hónaljban mért hőmérséklet magasabb, mint 38 °C.
3. Minél távolabbról mérem a lázat, annál pontatlanabb az eredmény?
Többen úgy vélik, hogy az infravörös fény detektálásán alapuló modern lázmérők, amiket nem kell a gyermek vagy a felnőtt homlokához vagy valamely testrészéhez hozzáérinteni, pontatlanul mérnek. Mindez cáfolható: a jó minőségű lázmérők úgy képesek a testhőmérsékletet 3 másodperc alatt - akár alvás közben is - nagy pontossággal megmérni, hogy közben nem szükséges a készüléket a beteghez hozzáérinteni.
Nem kell tartani a fülben mérő lázmérők alkalmazásától sem. Ha valaki egyszer elsajátítja a szakszerű használatukat (kiegyenesített hallójáratban mérés), hosszú éveken át élvezheti a lázmérés gyorsaságát és kényelmét. Mindössze akkor kerülendő a fülben való lázmérés, ha középfül gyulladásos a beteg vagy fülzsírral teli a hallójárat.
